ANIMATIONS97
DISNEY / PIXAR / DREAMWORKS / ILLUMINATION
HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT TÖRPE [Snow White and the Seven Dwarfs] 1937-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a Grimm fivérek Hófehérke című meséje alapján készült. Az első világhírű Disney-film, amit David Hand rendezett. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Dorothy Ann Blank, Richard Creedon, Merrill De Maris, Otto Englander, Earl Hurd, Dick Rickard, Ted Sears és Webb Smith írta, a zenéjét Frank Churchill, Paul Smith és Leigh Harline szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasyfilm.
Amerikában 1937. december 21-én, Magyarországon 1962. szeptember 13-án, felújított változattal 1982. december 2-án és 1992. június 5-én mutatták be a mozikban.
1989-ben az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára e rajzfilmet „kulturálisan, történelmileg vagy esztétikailag jelentősnek” tekintette, és kiválasztotta a Nemzeti Filmregiszter megőrzésére, és az Amerikai Filmintézet listáján szerepel, mint Minden idők 100 legjobb amerikai filmje között. 2008 óta a legnagyobb amerikai animációs filmnek számít.
Hófehérke, a csodaszép hercegnő mostohájával, a királynővel él. A hiú úrnő fétékenységében ócska ruhákba öltöztette a lányt, és alantas munkákat bízott rá, hogy szépsége megfakuljon. Volt a királynőnek egy varázstükre, amelytől minden nap megkérdezte ki a legszebb a vidéken, és amig azt felelte ő az, a hercegnő biztonságban volt. Évek múltán, egyik nap viszont a tükör azt felelte, a királylány szebb a mostohánál. Ugyanaznap Hófehérke megismerkedik egy jóképű herceggel, akivel megtetszenek egymásnak. A királynő mérgében megparancsolta a vadásznak hogy vigye ki az erdőbe, és ölje meg. Bizonyságul pedig a lány szívét kérte egy díszes ládikában.
A vadász egy tisztásra csalja Hófehérkét, és éppen amikor végezne vele megsajnálja, és bocsánatért esedezik majd hagyja elmenekülni az erdőbe az úrnő haragja elől.. A magányos és megrémült hercegnő az erdei állatok segítségével egy kunyhót talál, melynek feltételezése szerint hét árva gyermek a tulajdonosa. Az állatkák segítségével, kitakarítja a házat, még finom vacsorát is főz. Igazából a hét törpe – Tudor, Vidor, Morgó, Szundi, Szende, Hapci és Kuka tulajdonában ál, akik egy bányában dolgoznak. Hazatérve a tiszta házat látván, gyanítják hogy valaki a házukban járt. Az emeleten megtalálják az alvó királylányt, aki miután elmeséli szomorú történetet, a törpék megsajnálva befogadják, feltéve ha gondját viseli a háznak. Így teltek a napok: Nappal a bányában dolgoztak, este pedig kis háziasszonyukkal mulattak.
Eközben a tükör mindent elmondott a királynőnek, aki rájön hogy bizonyságul egy vadkan szívét kapta. Titkos szobájában egy varázsital segítségével vénasszonyá változik, és mérgezett almát készít, mert miután Hófehérke beleharapna, mély álomba merülne és a törpék azt hinnék hogy meghalt, tehát eltemetnék. Másnap miután a törpék munkába indultak, megjelenik a háznál egy megkínálja a lányt a mérgezett gyümölccsel, amit végül elfogadva beleharap, és ájultan összeesik. Az állatok figyelmeztették a törpéket, akik visszatérve üldözőbe veszik a boszorkányt, akit egy szikla tetején ér el a vég. Kétségbeesett dühében a törpékre akar egy hatalmas sziklát fordítani, ám a villám belevág a talpa alatt álló sziklába, ami leomlik a mélybe és azzal együtt az a hatalmas kőtömb is rázuhan, amit ő a törpékre akart fordítani.
A törpék megtalálják a királylányt, de nem tudnak segíteni rajta. Üvegkoporsót készítenek, és egy évig virrasztanak mellette. A herceg egyszer arra járva megtalálja a lányt, és csókjával életre kelti őt. A törpék és az állatok ujjongva nézik, amint a herceg elviszi szeretett hercegnőjüket a birodalmába.
PINOKKIÓ [Pinocchio] 1940-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje alapján készült. A 2. Disney-film rendezői Hamilton Luske és Ben Sharpsteen. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Ted Sears, Otto Englander, Webb Smith, William Cottrell, Joseph Sabo, Erdman Penner és Aurelius Battaglia írta, a zenéjét Leigh Harline és Ned Washington szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm.
Amerikában 1940. február 7-én, Magyarországon 1962. december 20-án, felújított változattal 1987. december 24-én mutatták be a mozikban, új magyar változattal 2000. április 6-án adták ki VHS-en. Az InterCom által készített magyar szinkronnal 2003. május 13-án adták ki DVD-n is.
A történetet, Tücsök Tihamér meséli el nekünk, mely egy csillagfényes éjszakán, az öreg Geppetto nevű fafaragó házában veszi kezdetét. A kis tücsök szemtanúja, amint a mester befejezi a legújabb fabábját, Pinokkiót, és kijelenti hogy nincs más kívánsága, csak hogy az, igazi kisfiú legyen. Az éjszaka során, a Kék tündér látogat el hozzá, és teljesíti az óhaját: életre kelti Pinokkiót, és kinevezi Tücsök Tihamért a kisfiú lelkiismeretévé.
Geppetto annyira örül, hogy másnap beíratja a kisfiút iskolába, ám az úton, a ravasz Derék Rókus és Durbelle Béla, meggyőzik hogy menjenek el Stromboli bábszínházába, Tihamér kifogása ellenére. Felléptetik Pinokkiót, és az előadásra való sikere miatt, Stromboli ketrecbe zárja a bábut. Megjelenik Tihamér, de nem tudja kiszabadítani. A tündér is felbukkan és számon kéri a fiúcskát, miért nem ment iskolába. Erre Pinokkió hazudozni kezd, és egyre csak nő az orra. Végül megígéri hogy jó lesz, és a tündér megbocsát neki, és visszaváltoztatja az orrát. Szabadon engedi, és közli vele hogy ez az utolsó alkalom hogy segített neki.
Eközben Rókus és Béla, a gonosz fuvaros emberrel egyezkedik, aki megígéri nekik hogy rengeteg pénzt ad nekik, ha szereznek kisfiúkat, akiket elvihet a Vidám Szigetre. Útközben összefutnak Pinokkióval, és meggyőzik hogy utazzon el ő is. A szabályok nélküli szigeten, a fiúk egyre csínytalanabbak, nem sejtve semmit. Azonban Tihamér rájön a sziget titkára: A kisfiúk a rossz magatartásuk miatt, szamarakká változnak, és rabszolgálnak adják el őket később bányákban, vagy cirkuszokban. Pinokkió sikeresen megmenekül Tihamérral, ám szamár füle és farka lesz.
Hazatérés után, a duó nem talál senkit a műhelyben. Hamarosan kapnak egy levelet a tündértől, aki szerint Geppetto-t, Pinokkió keresése közben lenyelte egy bálna, Góliát. A bábú, Tihamérral együtt, apja segítségére siet, a tengerbe ugrik. Hamarosan lenyeli őt a bálna, és újraegyesül Geppetto-val. Pinokkió rájön, ha tüsszentésre kényszerítik Góliátot, kijuthatnak. A terv működik, de a dühös bálna üldözőbe veszi őket, és összetöri a tutajukat. Geppetto-t, Figaro-t, Cleo-t és Tihamért a partra mossa a tenger, de a tücsök már csak Pinokkió testét találja meg.
Otthon, Geppetto miközben gyászolja a kisfiát, az felébred és igazi fiúvá változik, mert a tündér így jutalmazta meg, mert bátornak, őszintének és önzetlennek bizonyult. Miután észreveszik hogy életben van, mindenki ünnepel. Tihamér megköszöni a tündér kedvességet, aki egy aranyéremmel jutalmazza meg őt, mely hivatalos lelkiismereti szolgálatát bizonyítja.
FANTÁZIA [Fantasia] 1940-ben bemutatott színes (Technicolor) amerikai zenés rajzfilm, amely a 3. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezője Ben Sharpsteen, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Joe Grant és Dick Huemer írta, zenei rendezője Edward Plumb. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm. Amerikában 1940. november 13-án mutatták be a mozikban. Magyarországon viszonylag kevés késéssel feliratos változatban mutatták be a mozikban. A magyar szinkronos változattal 2010. november 10-én adták ki DVD-n.
Akkoriban forradalmian újnak számított képekkel értelmezni a zenét. A film zenéjét a Philadelphiai Szimfonikusok adta elő, a karmester Leopold Stokowski volt. Ő vezényli azt a nyolc tételből álló koncertet, melynek során különféle rajzfilmek társulnak Csajkovszkij, Muszorgszkij, Schubert és mások műveihez.
A film célkitűzéseit mindjárt az elején a mesélő (angolul: master of ceremonies) Deems Taylor mondja el, aki maga is zeneszerző. „Figyeljétek a zenét; lássátok közben a színeket és a képeket. Egy idő múlva észre sem veszitek, és már nem is a filmet nézitek, hanem ennek hatására a saját fantáziátok kezd el működni.”
A Fantázia készítése idején még időszerű volt, és pénzügyileg is elkészíthető volt olyan film, amely szimfonikus zenét tartalmaz. Folytatása, a Make Mine Music már szórakoztató zenei háttérrel készült.
A Disney számos alkalommal újrarestaurálta a filmet. A Fantázia 2000 címen bemutatott filmet öt új részlettel toldották meg. A filmet 60 animátor készítette és 12 rendező vette fel.
A legnézhetőbb fejezeteket Bach zenéjére vették fel, ahol a többcsatornás hang tökéletes szinkronban van a rajzokkal. Mickey egér kétségbeesett küzdelme a seprűkkel, a táncoló kínai gombák, a szempilláikat rezgető vízilovak, Az Órák táncára röpködő krokodilok a mai napig emlékezetesek. A ugráló tündérek meztelenek, de mellőzték a nemi szerveket, a dinoszauruszok kihalása Sztravinszkij Tavaszi áldozatára és Beethoven Pastorale-jával művelt abszurditás korszakalkotó az animáció történetében.
A film fő részei után még Schubert: Ave Maria is elhangzik Julietta Novis előadásában.
További érdekesség, hogy a filmnek készült egy paródiája, amit a Bolondos Dallamok szereplői adnak elő. A Corny Concerto című nyolcperces rajzfilmben Elmer Fudd parodizálja a Fantázia narrátorát, Deems Taylort, a rajzfilmekben a főszerepet természetesen Tapsi Hapsi játssza.
DUMBO [Dumbo] 1941-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Helen Aberson és Harold Pearl regénye alapján készült. A 4. Disney-film rendezője Ben Sharpsteen. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Joe Grant és Dick Huemer írta, a zenéjét Frank Churchill és Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés filmvígjáték.
Amerikában 1941. október 31-én, Magyarországon 1989. december 7-én mutatták be a mozikban, majd 1992. január 25-én a televízióban az MTV1-en vetítették le ugyanilyen magyar változattal.
Dumbó egy kiselefánt, akinek kissé nagyra nőttek a fülei, ezért a nőstényelefántok kinevetik. Édesanyja meg akarja védeni egy csapat gyerektől, akik kinevetik a kicsinyét, emiatt veszettnek nyilvánítják és elkülönítik a többitől. A nőstények gúnyolódnak a magányos Dumbón és őt hibáztatják anyja különköltöztetése miatt. Egy kisegér megsajnálja és elhatározza, hogy segít rajta. Álmában befolyásolja a porondmestert, hogy a hosszú fülű kiselefánt legyen a legnagyobb attrakció, ám ez rosszul sül el és a többi elefánt megtagadja a kicsit. Bohócot csinálnak belőle, ami nagy szégyen. Egy nap Timothynak eszébe jut (a varjak segítségével), hogy Dumbó repülhetne is a füleivel, hisz akkor őrületesen nagy attrakció lenne belőle. Ez sikerül is nekik, elkápráztatják a közönséget és Dumbót Hollywood-ba szerződtetik. Hamarosan az összes újság címlapján az ő neve szerepel, s így válik végül a kicsi, esetlen elefánt a világ kilencedik csodájává.
BAMBI [Bambi] 1942-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Felix Salten azonos című regénye alapján készült, és az 5. Disney-film. Rendezője David Hand, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Vernon Stallings, Norman Wright, Perce Pearce, Chuck Couch, Larry Morey, Melvin Shaw, George Stallings és Ralph Wright írta, a zenéjét Frank Churchill és Edward Plumb szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés filmdráma. Az animációs mozifilmet és a zenéjét Oscar-díjra jelölték.
Amerikában 1942. augusztus 13-án, Magyarországon 1961. július 27-én, új magyar változattal 1993. június 4-én mutatták be a mozikban.
A történet Bambi, a kis szarvas borjú születésétől indul. Végigköveti az első lépéseit, első szavait, első kalandjait. Láthatjuk, hogyan ismerkedik meg az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezettel, amiben hol édesanyja, hol kis barátai, Toppancs nyuszi és Virág, a borz segítenek neki. Bambi valójában a tévhittel ellentétben nem őz, hanem amerikai fehérfarkú szarvas vagy virginiai szarvas, amely nem összekeverendő az őzzel.
Megtapasztalja a veszélyt, amit főként a vadász jelent számukra, majd a bánatot, amit édesanyja elvesztése miatt érez. De nem marad magára, mert apja, az erdő Nagyhercege, magához veszi és felneveli. Ifjúkorában aztán a szerelem is utoléri. Szarvasbikához illően meg is küzd a választottjáért, majd egy erdőtűzből való sikeres menekülés után maga is családot alapít.
BAMBI 2 - BAMBI ÉS AZ ERDŐ HERCEGE [Bambi and the Great Prince of the Forest] 2006-ban bemutatott amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely az 1942-ben bemutatott Bambi című rajzfilm folytatása. Az animációs játékfilm rendezője Brian Pimental, producere Jim Ballantine. A forgatókönyvet Alicia Kirk írta, a zenéjét Bruce Broughton szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés filmdráma.
Argentínában 2006. január 26-án, Amerikában 2006. február 7-én, Magyarországon 2006. február 9-én mutatták be a mozikban.
SALUDOS AMIGOS [Saludos Amigos] 1942-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 6. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezője Norman Ferguson, a producere Walt Disney. A forgatókönyvet Homer Brightman, Joe Grant, Dick Huemer, Harry Reeves, Roy Williams és Ralph Wright írta, a zenéjét Edward Plumb és Paul Smith szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja: zenés fantasyfilm.
Brazíliában 1942. augusztus 24-én, Amerikában 1943. február 6-án mutatták be a mozikban.
A HÁROM LOVAG [The Three Caballeros] 1944-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 7. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezője Norman Ferguson, a producere Walt Disney. A zenéjét Edward Plumb, Paul Smith és Charles Wolcott szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja: zenés fantasy filmvígjáték.
Mexikóban 1944. december 21-én, Amerikai Egyesült Államok 1945. február 3-án mutatták be a mozikban.
MAKE MINE MUSIC [Make Mine Music] 1946-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 8. Disney-film. A címe magyarul kb. Játssz nekem. Spanyol verziója: Música Maestro címen készült, főként mexikói piacra. Az animációs játékfilm rendezői Jack Kinney, Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Joshua Meador és Robert Cormack, a producere Walt Disney. A zenéjét Benny Goodman, Osvaldo Farrés, Ken Darby, Turner Layton, Charles Wolcott, Szergej Szergejevics Prokofjev, Allie Wrubel, Gaetano Donizetti és Gioachino Rossini szerezte. Műfaja: zenés film.
Amerikában 1946. augusztus 15-én mutatta be az RKO Radio Pictures.
Ez a nyolcadik egész estés animációs film a Walt Disney filmek listáján. Sorrendben megelőzi a Bambi, de stílusa, műfaja a Fantasia közvetlen folytatása – igaz, ez már nem készült sztereo hanggal. A film sikerére alapozva az RKO Radio Pictures készített egy hasonló című filmet,[3] ezt azonban nem a Disney stúdió készítette.
A második világháború alatt a filmesek legtöbbjének be kellett vonulnia, így sok munkatársnak a Walt Disney stúdióból is. Ugyanakkor a kormányzat minél több háborús propaganda filmet kívánt. Ekkoriban terjedt el a többrészes filmek divatja (angolul: package film), amely több, neves szerző közreműködésével készült. Ebben az időszakban a Disney stúdió négy egész estés filmet volt képes készíteni. Ezek a Fantasia, a Saludos amigos, a Három lovag, és a Make Mine Music. A film részeit akkoriban segmentnek hívták, mai szóhasználattal ezeket klipeknek neveznénk. A film jellegzetes pasztell színekben készült, mert a Disney stúdió kerülni akarta a túl hivalkodó színek által okozott zavart
Később a filmet nevezték 1946-ban a Cannes-i fesztiválon, ahol díjat is nyert: Robert Cormack a legjobb animációs rendezésért és Walt Disney a fesztivál nagydíját nyerte el.
MICKEY EGÉR, DONALD KACSA ÉS GOOFY CSODAORSZÁGBAN [Fun and Fancy Free] 1947-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 9. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői Jack Kinney, Hamilton Luske és Bill Roberts, a producere Walt Disney. A forgatókönyvet Homer Brightman, Harry Reeves, Ted Sears, Lance Nolley, Eldon Dedini és Tom Oreb írta, a zenéjét Oliver Wallace, Eliot Daniel és Paul Smith szerezte. A Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm.
Amerikában 1947. szeptember 27-én mutatták be a mozikban. Magyarországon 1991-ben a mozifilm története narancs színű könyvben jelent meg, Miki és a futóbab címmel, a Varázskarddal és a Bongóval együtt.
MELODY TIME [Melody Time] 1948-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 10. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Jack Kinney és Hamilton Luske, producere Walt Disney. A zenéjét Eliot Daniel és Paul Smith szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés film.
Amerikában 1948. május 27-én mutatták be a mozikban.
ICHABOD ÉS MR TOAD KALANDJAI [The Adventures of Ichabod and Mr. Toad] 1949-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 11. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői James Algar, Clyde Geronimi és Jack Kinney, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Homer Brightman, Winston Hibler, Erdman Penner, Harry Reeves, Joe Rinaldi és Ted Sears írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja fantasy horrorfilm.
Amerikában 1949. október 5-én mutatták be a mozikban.
HAMUPIPŐKE [Cinderella] 1950-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Charles Perrault meséje alapján készült, a Hamupipőke-trilógia első része. A 12. Disney-film rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Ken Anderson, Homer Brightman, Winston Hibler, Perce Pearce, Bill Peet Erdman Penner, Harry Reeves, Joe Rinaldi és Ted Sears írta, a zenéjét Paul Smith és Oliver Wallace szerezte. A mozifilmet az RKO Radio Pictures hozta forgalomba. A Hamupipőke a Walt Disney egyik legsikeresebb alkotása, amely Technicolor-filmre készült. Műfaja zenés romantikus fantasyfilm.
Amerikában 1950. február 15-én, Magyarországon 1961. március 9-én, felújított változattal 1985. december 19-én mutatták be a mozikban. A TV-Ben a Disney Channel mutatta be. A Walt Disney 100 éves évfordulója alkalmából a filmet felújították 4K-s változatban, amely a Disney+ kínálatába bekerült 2023. augusztus 25-én.
Volt egyszer egy gazdag özvegyember, akinek volt egy lánya is; Hamupipőkének hívták. Az apa idővel újranősült, és egy gonosz özvegyasszonyt vett el, aki két lányát, Anasztáziát és Drizellátt is magával hozta a házasságba. Az apa azonban váratlanul meghalt, és onnantól kezdve a mostoha és lányai megkeserítették Hamupipőke életét. Arra kényszerítették, hogy a cselédjük legyen, rongyokban járatták, és a toronyban lévő szobában kellett aludnia. Itt élt barátaival, az egerekkel és a madarakkal, azonban a nélkülözés és a megpróbáltatások ellenére is szelíd, kedves teremtés maradt, aki türelemmel viselte sorsát, és szorgalmasan végezte a neki kirótt munkát.
Egy alkalommal a király elhatározza, hogy bált rendez annak érdekében, hogy ott a fia feleséget találjon magának. A bálra a mostoha és lányai nagy izgalommal készülnek. Hamupipőke is szeretne elmenni, ám nincs megfelelő báli ruhája, ezért az egerek és a madarak elhatározzák, hogy mindenféle maradék ruhaanyagból készítenek neki egyet. Mikor a mostoha és a lányai éppen indulnának, Hamupipőke is megjelenik új ruhájában. Ám a gonosz nővérek, mivel a ruha egyes részeiben saját tulajdonaikra ismernek, irigységükben széttépik azt. Miután azok hárman elmentek, a lány zokogva rohan a kertbe. Itt találkozik tündér keresztanyjával, aki segít neki eljutni a bálba: tökből hintót, egerekből lovat, lóból lovászt, kutyából inast varázsol, Hamupipőkére pedig egy csodaszép báli ruhát, és hozzá egy pár üvegcipőt. Figyelmezteti azonban, hogy érjen haza, mielőtt éjfélt üt az óra, mert pontban éjfélkor véget ér a varázslat. Hamupipőke a bálban találkozik a herceggel, és egész végig egymással táncolnak. Amikor tizenkettőt üt az óra, Hamupipőkének el kell mennie, ám sietségében elhagyja az egyik üvegcipőjét. Másnap a király kihirdeti, hogy annak adja a fiát, akinek a lábára pontosan ráillik a cipellő. A mostoha bezárja Hamupipőkét a toronyba, ám az egereknek sikerül kiszabadítaniuk: Hamupipőke lesiet a lépcsőn, és felpróbálja a cipőt, amely tökéletesen illik a lábára. Végül a herceg felesége lesz, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
HAMUPIPŐKE 2 – AZ ÁLMOK VALÓRA VÁLNAK [Cinderella II: Dreams Come True] 2002-ben megjelent amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a Hamupipőke-trilógia második része. Az animációs játékfilm rendezője John Kafka, producerei Mary Thorne és Mary Alice Drumm. A forgatókönyvet Jill E. Blotevogel, Tom Rogers és Jule Selbo írta, a zenéjét Michael Tavera és Brooke Allison szerezte. A videofilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Walt Disney Home Video forgalmazásában jelent meg. Műfaja: zenés romantikus fantasyfilm.
Amerikában 2002. február 27-én, Magyarországon 2002. március 19-én VHS-n és DVD-n adták ki.
HAMUPIPŐKE 3 – ELVARÁZSOLT MÚLT [Cinderella III: A Twist in Time] 2007-ben megjelent amerikai 2D-s számítógépes animációs mesefilm, amely a Hamupipőke-trilógia harmadik, utolsó része. Az animációs játékfilm rendezője Frank Nissen, producere Margot Pipkin. A forgatókönyvet Dan Berendsen, Margaret Heidenry, Colleen Millea Ventimilia és Eddie Guzelian írta, a zenéjét Joel McNeely szerezte. A videofilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Walt Disney Home Video forgalmazásában jelent meg. Műfaja: zenés romantikus fantasyfilm.
Amerikában 2007. február 6-án, Magyarországon 2007. március 21-én adták ki DVD-n.
ALICE CSODAORSZÁGBAN [Alice in Wonderland] 1951-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Lewis Carroll azonos című meséje alapján készült. A 13. Disney-film rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Milt Banta, Del Connell, William Cottrell, Joe Grant, Winston Hibler, Dick Huemer, Dick Kelsey, Tom Oreb, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears és John Walbridge írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasyfilm.
Amerikában 1951. július 26-án mutatták be a mozikban. Magyarországon 1992. december 24-én az MTV1-en vetítették le a televízióban. A Magyar Televízió által készített magyar szinkronnal VHS-en és DVD-n is kiadták. Dobos Éva fordította.
Alice egy angol kislány, aki egy szép napon nővérével a parkban megpillant egy öltönyös, fehér nyulat. Utána iramodik, míg el nem éri a nyula odúját. Bebújik, majd rövid zuhanás után csodaországban találja magát. Itt aztán furcsábbnál furcsább dolgok történnek vele. Találkozik Dodóval és barátaival, akik egyfolytában futnak, hogy megszáradjanak, Subidammal és Subiduval a két egyforma emberrel, a pipázó hernyóval, a Vigyor Kandúrral, a Bolond Kalapossal és a Szív Királynővel és kártya hadával. Végül felébredve magához tér és megnyugodva rájön, hogy az egész álom volt.
PÁN PÉTER [Peter Pan] 1953-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely J. M. Barrie azonos című regénye alapján készült. A 14. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Milt Banta, William Cottrell, Winston Hibler, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears és Ralph Wright írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasyfilm.
Amerikában 1953. február 5-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 1998. március 3-án adták ki VHS-en. A magyar változatot DVD-n és Blu-rayen is kiadták.
Pán Péter egy repülő kisfiú, aki nem akar felnőni. Barátja Wendy Londonban élt egy emeletes házban a mamájával, a papájával és két kisöccsével, Johnnal és Michaellel. Mesébe illő históriák kezdődnek, amikor Pán Péter meglátogatja a három londoni gyereket, és elviszi őket a hírhedt Sohaországba, ahol a gyerekek soha nem nőnek fel, mindig gyerekek maradnak. Csingiling, a kis tündér és egy kis úgynevezett tündérpor segítségével a testvérek megtanulnak repülni, és segítenek Pán Péternek, hogy legyőzze ősellenségét, a hatalomra éhes és rosszakaratú Hook kapitányt. A történet végén a kis hősök természetesen győzedelmeskednek a gonosz fölött.
PÁN PÉTER – VISSZATÉRÉS SOHAORSZÁGBA [Return to Neverland] 2002-ben bemutatott amerikai–kanadai–ausztrál 2D-s számítógépes animációs film, amely az 1953-ban bemutatott Pán Péter című rajzfilm folytatása. Az animációs játékfilm rendezője Robin Budd, producerei Cheryl Abood, Christopher Chase, Michelle Pappalardo-Robinson és Dan Rounds. A forgatókönyvet Temple Mathews írta, a zenéjét Joel McNeely szerzezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasy filmvígjáték.
Amerikában 2002. február 15-én, Magyarországon 2002. március 28-án mutatták be a mozikban.
SUSI ÉS TEKERGŐ [Lady and the Tramp] 1955-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Ward Greene regénye alapján készült. A 15. Disney-film rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Don DaGradi, Joe Rinaldi, Erdman Penner és Ralph Wright írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja drámai romantikus filmvígjáték.
Amerikában 1955. június 22-én, Magyarországon 1997. július 17-én mutatták be a mozikban. A magyar változatot VHS-en, DVD-n és Blu-rayen is kiadták.
Tekergő bohém kedvű, vidám kóbor eb, Susi pedig törzskönyvezett, szép és elkényeztetett kutyus. Bár kutyavilágok választják el őket egymástól, amikor a hölgy bajba keveredik, természetesen Tekergő az egyetlen, aki hajlandó vásárra vinni érte a (kutya)bőrét. Úgy látszik az ellentétek a kutyák között is vonzzák egymást.
SUSI ÉS TEKERGŐ 2 – CSIBÉSZ, A VSAVARGÓ [Lady and the Tramp II: Scamp's Adventure] 2001-ben megjelent amerikai 2D-s számítógépes animációs zenés-romantikus kalandfilm-vígjáték, amely az 1955-ben bemutatott Susi és Tekergő című rajzfilm folytatása. Az animációs játékfilm rendezője Darrell Rooney, producere Jeannine Roussel. A forgatókönyvet Flip Kobler írta, a zenéjét Martin Erskine szerezte. A videofilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Walt Disney Home Video forgalmazásában jelent meg.
Amerikában 2001. február 27-én, Magyarországon 2001. március 6-án adták ki VHS-en és DVD-n. A magyar változatot Blu-rayen is kiadták.
CSIPKERÓZSIKA [Sleeping Beauty] 1959-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Charles Perrault meséje alapján készült. A 16. Disney-film rendezői Clyde Geronimi és Wolfgang Reitherman. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Milt Banta, Winston Hibler, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears és Ralph Wright írta, a zenéjét George Bruns szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés romantikus fantasyfilm.
Amerikában 1959. január 29-én, Magyarországon 1966. július 30-án, új magyar változattal 1995. augusztus 24-én mutatták be a mozikban.
Lipót király és felesége régóta szeretnének egy kisgyermeket. Egyszer aztán születik nekik egy kislányuk, akit Hajnalnak neveznek el. Nagy ünnepséget rendeznek, melyre mindenkit meghívnak. Lipót azt tervezi, hogy lányát hozzáadja barátja, Hubert király fiához, Fülöp herceghez és így egyesítik majd a két birodalmat. A meghívottak között van a 3 jó tündér: Flóra, Fauna és Fiona. Az ünnepségen mindhárman átadják ajándékukat. Flóra a szépséggel, Fauna a zene szeretetével ajándékozza meg a gyermeket.
Ekkor hirtelen beállít Demóna, a gonosz tündér, akit nem hívtak meg. Sértődöttségében megátkozza a gyermeket. Az átok szerint, mielőtt lemegy a nap a 16. születésnapján, megszúrja az ujját egy rokka orsójával és meghal. Nagy megdöbbenés követi az átkot, de még hátra van Fiona ajándéka. Elmondja, hogy neki nincs annyi ereje, hogy feloldja az átkot, de enyhíteni tud rajta. Az ő ajándéka szerint, mikor a királylány megszúrja az ujját, nem hal meg, csak elalszik és egy szerelmes csók majd felébreszti.
Lipót király elrendeli, hogy minden rokkát égessenek el. Eközben a 3 jó tündér eltervezi, hogy parasztasszonynak öltöznek és a csecsemőt beviszik az erdőbe és ott egy favágókunyhóban felnevelik, majd a 16, születésnapján visszahozzák szüleihez. A király és a királyné beleegyezik, a tündérek, pedig elviszik a gyermeket az erdőbe.
Ezalatt Demóna mindenfelé keresi a lányt, de sehol sem találja. Végső bánatában elküldi a hollóját, hogy keresse meg ő a lányt. A tündérek ezalatt a kislányt elnevezik Csipkerózsikának és 16 évig emberek módjára élnek. Elkövetkezik Csipkerózsika 16. születésnapja. A tündérek meglepetéssel készülnek. A lány reggel elküldik az erdőbe epret szedni. Miután elmegy elkezdik az előkészületeket: Fauna a tortát, Flóra és Fiona pedig a ruhát kezdi elkészíteni.
Csipkerózsika eközben az erdőben véletlenül összetalálkozik Fülöp herceggel, akibe azonnal beleszeret, majd meghívja estére a kunyhóba. A 3 tündér meglepetései ezalatt nem sikerülnek valami jól, ezért eldöntik, hogy titokban hosszú évek után használják a varázserejüket. Flóra és Fiona között vita alakul ki, a ruha színe miatt. Pálcájukkal folyamatosan változtatják a ruha színét. Ezt észreveszi Demóna hollója, aki pont arrafelé száll. Hamarosan hazaér Csipkerózsika, majd elmondja, hogy találkozott az erdőben egy idegennel és beleszeretett, majd meghívta estére. A tündérek ekkor elmondják, hogy ő valójában hercegnő és nem fogadhatja a fiút, mert őt már rég eljegyezték Fülöp herceggel és, hogy a mai napon vissza kell menniük a kastélyba. A lány ezek hallatára sírva fakad.
A kastélyban Lipót lázasan, aggódva várja leányát, Hubert királlyal együtt. Megérkezik Fülöp, aki elmondja apjának, hogy találkozott egy parasztlánnyal és feleségül szeretné venni, majd elnyargal a kunyhó felé. Hubert királyt megdöbbenti ez a hír. Csipkerózsika és a tündérek ezalatt elindulnak a kastélyba. Ott egy terembe mennek, ahol a lány megint sírva fakad, a tündérek pedig magára hagyják.
Ezután Demóna meghipnotizálja a hercegnőt és egy toronyszobába vezeti, ahol egy rokkának orsójával megszúratja a hercegnő ujját. A tündérek már későn érnek a szobába. Ekkor a lányt a kastély legmagasabb tornyába viszik, ahol ágyba fektetik, és elaltatják az egész kastélyt, amíg Csipkerózsika fel nem ébred. Az éppen elalvó Hubert elmeséli Flórának, hogy fia beleszeretett egy parasztlányba. Ekkor Flóra rájön, hogy Csipkerózsika azzal találkozott, akivel eljegyezték. Mindhárman elindulnak a kunyhóba. Ám ezalatt Demóna foglyul ejtette a herceget és a várába hurcoltatta. A tündérek elindulnak, hogy kiszabadítsák.
A börtönben Demóna elmondja, hogy akivel az erdőben találkozott valójában hercegnő és vele jegyezték el. A tündérek kiszabadítják és elindulnak a kastély felé. Demóna sűrű tüskebozótot varázsol a kastély elé, de a herceg átvágja magát. Ezután sárkánnyá változik, majd megküzd a herceggel. A herceg végül legyőzi, majd a kastélyba megy ahol megcsókolja az alvó hercegnőt és boldogan élnek, míg meg nem halnak.
101 KISKUTYA [One Hundred and One Dalmatians] 1961-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Dodie Smith Száz meg egy kiskutya című regényén alapul. A 17. Disney-film rendezői Wolfgang Reitherman, Hamilton Luske és Clyde Geronimi. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Bill Peet írta, a zenéjét George Bruns szerezte. Műfaja kalandos filmvígjáték. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg.
Amerikában 1961. január 25-én, Magyarországon 1964. december 17-én, felújított változattal 1984. május 10-én, új magyar változattal 1995. március 30-án mutatták be a mozikban.
A mű cselekménye két dalmata, Pongo és Perdita kalandjain alapul, akiknek kicsinyeit a gonosz Szörnyella de Frász először megpróbálja megvásárolni, majd elrabolni, hogy bundája legyen belőlük.
A történetben Roger Radcliffe zeneszerző agglegényként él Londonban kan dalmatájával, Pongóval. Pongo elhatározza, hogy feleséget talál Rogernek és kiszemeli az utcán sétáló dalmatát és gazdáját, majd a parkban tett, előrehozott séta alkalmával összehozza Anitával, akinek szintén van egy dalmatája, Perdita.
Perdita nem sokkal később 15 kölyökkutyának ad életet. Még aznap este meglátogatja őket Szörnyella de Frász, Anita egykori osztálytársnője, aki meg akarja venni az egész almot. Roger véglegesen visszautasítja, mire Szörnyella felbérel két bűnözőt, Jaspert és Horace-t, hogy rabolják el a kiskutyákat, hogy a bundájukból neki szőrmét lehessen készíteni. Pongo és Perdita a többi kutya segítségét kéri a kölykök felkutatásához. Szörnyella vidéki házában (az elhanyagolt állapotban lévő családi birtokán) tartja őket fogva Jasper és Horace, összesen 99 kiskutyát.
A boldog viszontlátás után Pongo és Perdita megpróbálnak visszajutni Londonba, miközben Szörnyella üldözi őket. Egy tejgazdaság istállójában a tehenek befogadják őket és a kiskutyákat saját tejükkel szoptatják. A kutyák korommal feketítik el magukat, hogy labradornak tűnjenek, majd egy teherautóban elindulnak London felé. Szörnyella azonban meglátja a kiskutyák bundájáról lemosódó kormot és üldözőbe veszi a teherautót, de összeütközik a felbérelt két emberével és mindkét kocsi összetörik.
Londonban Roger és Anita első közös karácsonyukat tervezik ünnepelni, de hiányolják négylábú barátaikat. Hirtelen ugatást hallanak kintről és miután ajtót nyitnak, a házat ellepik a dalmaták. Elhatározzák, hogy mivel a 99 kiskutyát meg akarják tartani, ehhez Roger keresetéből vidéken vesznek egy nagy házat.
101 KISKUTYA 2 – PACA ÉS AGYAR [101 Dalmatians II: Patch's London Adventure] 2003-ban megjelent amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a 101 kiskutya című rajzfilm folytatása. Az animációs játékfilm írója és rendezője Jim Kammerud és Brian Smith, producerei Carolyn Bates és Leslie Hough. A zenéjét Richard Gibbs szerezte. A videofilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Walt Disney Home Video forgalmazásában jelent meg. Műfaja kalandos filmvígjáték.
Amerikában 2003. január 21-én, Magyarországon 2003. november 14-én DVD-n és VHS-en adták ki.
A KŐBE SZÚRT KARD [The Sword in the Stone] 1963-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely T. H. White Üdv néked Arthur, nagy király című regénysorozatában szereplő A kőbe foglalt kard című mű alapján készült. A 18. Disney-filmrendezője Wolfgang Reitherman. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyet Bill Peet írta, a zenéjét George Bruns, Richard M. Sherman és Robert B. Sherman szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasy filmvígjáték.
Amerikában 1963. december 25-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 2007. július 11-én adták ki DVD-n.
A DZSUNGEL KÖNYVE [The Jungle Book] 1967-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amelyet Wolfgang Reitherman rendezett. A forgatókönyvet Ken Anderson, Larry Clemmons, Vance Gerry és Ralph Wright írta, a zenéjét George Bruns, Robert B. Sherman és Richard M. Sherman szerezte. A Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos filmvígjáték.
Amerikában 1967. október 18-án, Magyarországon 1979. május 24-én, felújított változattal 1988. szeptember 8-án és 1994. június 23-án mutatták be a mozikban.
A rajzfilm Rudyard Kipling azonos című 1894-es regénye alapján készült. Mindazonáltal jelentősen eltér az eredeti műtől, a film önmagában, sokkal inkább a fiatalabb korosztálynak szól, és csak igen vékonyan kapcsolódik Kipling regényéhez. A rajzfilm a stúdió 19. produkciója, és egyben az utolsó, aminek a munkálatait Walt Disney személyesen felügyelte, ugyanis ő nem sokkal a film elkészülte után hunyt el.
A történet Maugliról szól, akit kölyökkorában magára hagytak az indiai dzsungelben. Bagira, a bölcs párduc, egy kis kerek kosárban talál rá. Kezdetben Rama és Rakhsa farkaspár neveli őt saját kölykeikkel együtt, a farkasfalka pedig maga közé fogadja. Amikor Maugli felcseperedik, Bagira azt tanácsolja a falkának, hogy költözzön vissza sajátjai közé, az emberlakta faluba, főként azon nyomós októl indíttatva, hogy Sir Kán visszatért a dzsungelbe, aki köztudottan gyűlöli az embereket, mivel fél azoknak "piros virágától", azaz a tűztől. E döntéssel egyedül maga Maugli nem ért egyet, ezért inkább elmenekül a Bagirával falu felé tartó útjuk közben. Kalandjaiban vele tart újdonsült, szórakoztató barátja: Balu, a medve, akinek jelenléte és viselkedése gyakran a humor forrását képezi. Lépten-nyomon olyan alakok nehezítik Maugli útját, mint Lajcsi király, az orangután, Ká, a hipnotizőr óriáskígyó és Sír Kán, a tigris. Ez utóbbi kettő táplálékként tekint rá, az orangután pedig a tűz készítését akarja tőle megtudni, de hasztalan. A történet tetőpontja a Maugli és Sir Kán közti összecsapás, melyből szerencsésen Maugli kerül ki győztesen. Végül, ha kanyargós és megpróbáltatásokkal teli úton is, de megtalálja az utat az emberek közé: egy véletlenül meglátott kislány bája ösztökéli arra Mauglit, hogy otthagyja a dzsungelt.
A DZSUNGEL KÖNYVE 2 [The Jungle Book 2] 2003-ban bemutatott amerikai 2D-s számítógépes animációs kaland-filmvígjáték, amely az 1967-ben bemutatott Dzsungel könyve című rajzfilm folytatása. Az animációs játékfilm rendezője Steve Trenbirth, producerei Christopher Chase és Mary Thorne. A forgatókönyvet Karl Geurs és Evan Spiliotopoulos írta, a zenéjét Joel McNeely szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg.
Az Amerikai Egyesült Államokban 2003. február 14-én, Magyarországon 2003. február 20-án mutatták be a mozikban.
MACSKARISZTOKRATÁK [The Aristocats] 1970-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Tom McGowan és Tom Rowe regénye alapján készült. A 20. Disney-film rendezője Wolfgang Reitherman. Az animációs játékfilm producerei Winston Hibler és Wolfgang Reitherman. A forgatókönyvet Ken Anderson, Larry Clemmons, Eric Cleworth, Vance Garry, Julius Svendsen, Frank Thomas és Ralph Wright írta, a zenéjét George Bruns szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés kalandos romantikus filmvígjáték. Az egyik főhős (angol nyelvű) hangját a rajzfilmben Gábor Éva amerikai-magyar színésznő adta, Gábor Zsazsa testvére.
Amerikában 1970. december 11-én, Magyarországon 1994. március 31-én mutatták be a mozikban. A magyar változatot VHS-en, DVD-n és Blu-rayen is kiadták.
Ez az első olyan animációval készült mozifilm, amelyben már nem működött közre Walt Disney.
A történet 1910-ben játszódik. Egy kedves és hóbortos párizsi milliomosnő közzéteszi végrendeletét, mely szerint minden vagyonát macskáira, Hercegnőre és kölykeire hagyja. A hoppon maradt, pénzsóvár komornyik dühös, mert nem rá hagyják az örökséget. Így cselt sző az örökösök ellen. Éjszaka elviszi a cicákat messzire otthonuktól, mire a gazdájuk kétségbeesetten keresi őket. A cicák nagyon félnek, mert nem tudják hogy hova keveredtek. Ám Thomas O'Pamacska, a verekedős háztetőzenész dzsesszbandájával a bájos macskahölgy és cicái, Marie, Toulouse és Berlioz segítségére siet. Rengeteg kalandon mennek keresztül, de végül hazajutnak a kiscicák, Hercegnővel, és az új apukájukkal, Thomas O'Pamacskával. Végül a komornyikot is megleckéztetik gaztetteiért, a többi állat segítségével.
ROBIN HOOD [Robin Hood] 1973-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely Ken Anderson ötlete alapján készült. A 21. Disney-film rendezője és producere Wolfgang Reitherman. A forgatókönyvet Ken Anderson, Larry Clemmons, Eric Cleworth, Vance Gerry, David Michener, Julius Svendsen és Frank Thomas írta, a zenéjét George Bruns, Floyd Huddleston és Roger Miller szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés kalandos filmvígjáték.
Amerikában 1973. november 8-án mutatták be a mozikban, Magyarországon 2001. április 3-án adták ki VHS-en. A magyar változatot DVD-n is kiadták.
A rajzfilmben több újrahasznosított animáció jelenik meg a korábbi Disney-művekből.
MICIMACKÓ KALANDJAI [The Many Adventures of Winnie the Pooh] 1977-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Alan Alexander Milne Micimackó című regénye alapján készült. A 22. Disney-film rendezői Wolfgang Reitherman és John Lounsbery. Az animációs játékfilm producere Wolfgang Reitherman. A forgatókönyvet Xavier Atencio, Ken Anderson, Ted Berman, Larry Clemmons, Eric Cleworth, Vance Gerry, Winston Hibler, Julius Svendsen és Ralph Wright írta, a zenéjét Richard M. Sherman és Robert B. Sherman szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés filmvígjáték.
Amerikában 1977. március 11-én, Magyarországon 1988. december 1-jén mutatták be a mozikban, új magyar változattal 1997. október 7-én, s ez utóbbit adták ki VHS-n.
Micimackónak és barátainak három történetét meséli el a rajzfilm. Az elsőben kiderül, hogy Micimackó szereti a mézet, s ha fogytán a készlet, akkor meglátogatja a méheket.
A második egy viharos nap története, melyben rájön, hogy erdei sétája útját nem ő szabja meg, hanem a süvöltő szél, és a lakását is elönti a víz.
Az utolsóban Tigris megneveléséhez kapunk hasznos tanácsokat.
A MENTŐCSAPAT [The Rescuers] 1977-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Margery Sharp könyve alapján készült. A 23. Disney-film rendezői Wolfgang Reitherman, John Lounsbery és Art Stevens. Az animációs játékfilm producere Wolfgang Reitherman. A forgatókönyvet Ken Anderson, Ted Berman, Larry Clemmons, Vance Gerry, David Michener, Dick Sebast és Frank Thomas írta, a zenéjét Artie Butler szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja kalandos filmvígjáték.
Amerikában 1977. június 22-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 2001-ben adták ki VHS-en. A magyar változatot 2007-ben DVD-n is kiadták.
Egy Penny nevű kislányt valamikor elrabolt a gonosz Miss Medúza egy New York-i árvaházból és egy mocsárban félig elsüllyedt lapátkerekes gőzhajón tartja fogva. Medúza arra kényszeríti a kislányt, hogy egy rég meghalt kalóz barlangjába leereszkedjen és onnan drágaköveket hozzon fel neki. Már sok ilyen értékes kő a birtokába került és a kislány nem akar többet lemenni a sötét lyukba, amit időről-időre elönt a tengervíz, ezért az ott tartózkodás életveszélyes. Medúza azonban az „Ördög szeme” nevű gyémántot akarja, amit a kislány sehol sem talál. Az emberi bűnüldözők nem bukkantak a lány nyomára, de Penny üvegpalackba rejtett segélykérése eljut a nemzetközi egér segélyszervezethez, aminek székhelye az ENSZ épületében van. Két rettenthetetlen egér – Bernard és Miss Bianca – felkerekedik, és egy öreg macska, Rufusz tippjeit követve a kislányhoz vezető nyomra bukkannak: Medúza zálogüzletéhez. A rettenetes nő is éppen a helyszínre indul. A két egér titokban vele együtt indul el, de kiesnek a gyorsan haladó autóból. Egy albatrosz hátán repülve jutnak el a helyszínre. A kislányt nem egyszerű megmenteni, mert két idomított aligátor őrzi, amik már többször visszahozták a kislányt, amikor el akart menekülni. Amikor Medúza újból a gyémánt keresésére kényszeríti a kislányt, a két egér is vele megy, és észreveszik, hogy az egy koponya belsejébe van beszorulva. Nehezen, de kiszedik a gyémántot, majd a víz majdnem elsodorja őket. Medúza megkaparintja a követ, de nem engedi el a kislányt a macijával együtt, pedig megígérte neki.
A két egér és a kislány tervet készítenek: a két aligátort a hajó elromlott liftjébe csalják és ott bezárják őket, majd a Medúza által használt vízi robogóval elmenekülnek. Segítségükre van néhány apró állat, amik a mocsár szélén élnek és a két egér találkozott velük, amikor a sirályról leszálltak.
Mivel Medúza éppen a maciba rejtette a gyémántot, Penny a macival együtt magával viszi New Yorkba, ahol a gyémánt egy múzeumba kerül. Nemsokára két felnőtt jelentkezik, és örökbe fogadják a kislányt.
A RÓKA ÉS A KUTYA [The Fox and the Hound] 1981-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Daniel P. Mannix regénye alapján készült. A 24. Disney-film rendezői Richard Rich, Ted Berman és Art Stevens. Az animációs játékfilm producerei Wolfgang Reitherman és Art Stevens. A forgatókönyvet Ted Berman, Larry Clemmons, Vance Gerry, Steve Hulett, Earl Kress, Burny Mattinson, David Michener és Peter Young írta, a zenéjét Buddy Baker szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja filmdráma.
Amerikában 1981. július 10-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 2007. szeptember 17-én adták ki DVD-n.
Az elkészítése 12 millió dollárba került, ami a megjelenés idején az egyik legtöbb pénz volt, amit valaha animációs filmbe fektettek. Ez volt az utolsó "Walt Disney Animated Classics" film, aminek nem volt vége főcíme és ez volt az utolsó, amiben Don Bluth segédkezett.
Miután egy fiatal rókakölyök árvaságra jut, Bölcs Mama, a bagoly, Hosszú, a harkály és Pici, a sárga pinty elintézik, hogy egy özvegyasszony, Tweed örökbe fogadja. Tweed Todnak nevezi a kis rókát, mert egy tipegő csecsemőre emlékezteti.
Tweed szomszédja, Amos Slade egy kopókölyköt hoz haza, akinek a Szimat nevet adja. Szimatot vadászkutyája, Vezér felügyeletére bízza, hogy tanítsa meg a „mesterségre”.
Tod, a róka és Szimat, a kutya hamar barátok lesznek és ígéretet tesznek, hogy örökké megtartják barátságukat. Slade azonban egyre inkább rossz szemmel nézi, hogy Szimat minduntalan elkóborol és játszadozik, és büntetésből pórázra fogja. Tod meglátogatja, de amíg játszadoznak, véletlenül felébresztik Vezért. Slade és Vezér üldözőbe veszik Todot és addig üldözik, amíg Tweed védelmébe nem veszi. Heves vita után Slade megesküszik, hogy megöli Todot, ha még egyszer meglátja a tanyáján.
A vadászszezon kezdetével Slade fogja kutyáit és beveti magát az erdőbe. Időközben Bölcs Mama elmagyarázza Todnak, hogy a barátság idővel megváltozhat, de Tod nem akar hinni neki.
Hónapokkal később Tod és Szimat már felnőttek. Egy éjszaka, miután Szimat visszatért a tanyára gazdájával, Tod odalopódzik, hogy találkozzon barátjával. Szimat nem bánja, hogy meglátogatta, de elmagyarázza neki, hogy bár továbbra is barátjának tartja Todot, de ő most már egy vadászkutya és a dolgok megváltoztak. Vezér most is felébred és ugatásával felveri Slade-et, aki üldözőbe veszi Todot. Szimat megtalálja az elbújt Todot, de elengedi, miközben tévútra vezeti Vezért és Slade-et. Vezér követi a rossz nyomot, ami egy szakadékon átívelő vasúti sínpárra vezeti, ahonnan Vezér a mélybe zuhan. Szimat és Slade Todot okolják a balesetért és bosszút esküdnek.
Tweed rájön, hogy kedvenc rókája többé nincs biztonságban vele, ezért a közeli vadasparkban keres neki helyet. Bölcs Mama itt bemutatja Todot a Rókica névre hallgató lány rókának. Slade és Szimat behatol a vadasparkba és üldözőbe veszik a rókákat.
Az üldözés akkor éri el csúcspontját, amikor Slade és Szimat véletlenül kiprovokálják egy hatalmas fekete medve támadását. Slade megbotlik, elesik és saját csapdájába esik, miközben fegyvere kiesik kezéből. Szimat megpróbálja felvenni a harcot a medvével, de nem sok esélye van. Ekkor lép közbe Tod, aki rátámad a medvére, hogy megvédje Szimatot, a medve üldözőbe veszi, majd mindketten egy vízesésbe zuhannak.
Szimat megtalálja Tod sérült testét a vízesés alján kialakult tó partján, éppen akkor, amikor Slade is felbukkan, fegyverrel a kezében. Slade le akarja lőni a rókát, de Szimat nem engedi és saját testével védelmezi Todot. Slade enged, leereszti a fegyverét és végül Szimattal együtt távozik, aki még utoljára cinkosan összemosolyog barátjával.
Otthon Tweed viseli gondját a sérült Slade-nek, miközben a kutyák is jól megérdemelt pihenésüket tartják. Szimat elmosolyodik, amikor arra a napra gondol, amikor összebarátkozott Toddal. A falu felett magasodó dombon Rókica csatlakozik Todhoz és még egyszer utoljára lenéznek Tweed és Szimat otthonára.
A RÓKA ÉS A KUTYA 2 [The Fox and the Hound] 2006-ban megjelent amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely az 1981-ben bemutatott A róka és a kutya című rajzfilm folytatása. Az animációs játékfilm rendezője Jim Kammerud, producere Ferrell Barron. A forgatókönyvet Roger S. H. Schulman és Rich Burns írta, a zenéjét Joel McNeely szerezte. A videofilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Walt Disney Home Entertainment forgalmazásában jelent meg. Műfaja kalandos filmvígjáték.
Amerikában 2006. december 12-én adták ki DVD-n, Magyarországon 2019-ben a Telekom Moziklub videótárában vált elérhetővé. A hivatalos filmzenei albumot 2006. november 21-én adták ki DVD-n.
A történet Tod és Copper fiatalkorát mutatja be, amelyben Copper hajlik arra, hogy csatlakozzon éneklő kóbor kutyák bandájához.
A FEKETE ÜST [The Black Cauldron] 1985-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Lloyd Alexander regénye alapján készült. A 25. Disney-film rendezői Ted Berman és Richard Rich. Az animációs játékfilm producere Joe Hale. A forgatókönyvet David Jonas és Vance Gerry írta, a zenéjét Elmer Bernstein szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja fantasyfilm.
Amerikában 1985. július 24-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 2015 húsvétján készült magyar szinkron a Telekom kínálatában.
Az alkotás a Walt Disney vállalat történetének legnagyobb csődje volt, amely csúfosan megbukott a kritikusok és a nézők előtt. A filmet keményen elmarasztalták egyrészt a színvonaltalan cselekmény és jellegtelen szereplők, másrészt a benne tapasztalható horrorisztikusság miatt. Bár sok, kifejezetten hátborzongatónak számító jelenetet kivágtak a rajzfilmből, A fekete üst így is negatív hatást ért el a gyermeknézők körében.